Oktatási Hivatal

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján,

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével folytathatja le.

 

- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

- 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

- 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

- 2007. évi CLXIX. törvény a Magyarország 2008. évi költségvetéséről

 

- 307/2006. (XII. 23.) kormányrendelet az Oktatási Hivatalról

- 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

- 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról

- 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

- 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

- 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi törvény végrehajtásáról

- 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

 

Az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

- az egyenlő bánásmód követelményére,

- a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,

- az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

- az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,

- az alkalmazási feltételekre, kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,

- a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,

- a közoktatási törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,

- az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.

 

A hatósági ellenőrzés lehet:
- Hivatalból indított hatósági ellenőrzés (Az Oktatási Hivatal a hatósági ellenőrzési feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. §-a alapján elkészített, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján.).

- Egyedi megkeresés alapján indított hatósági ellenőrzés (amennyiben az Oktatási Hivatal rendelkezik hatáskörrel az adott panaszbejelentés tárgyában és a bejelentés közérdekű, az Oktatási Hivatal Elnökének döntése alapján indítható hatósági ellenőrzés a Hivatal éves munkatervét és kapacitását figyelembe véve).

 

A hatósági ellenőrzések túlnyomó részét hivatalból hajtja végre az Oktatási Hivatal.

 

- A vizsgálat helyszíni ellenőrzés lefolytatásával, vagy egyéb adatszolgáltatással történik.

- Az Oktatási Hivatal - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését.

- Ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.

 

- Az Oktatási Hivatal felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját.

- Eljárást kezdeményez

o a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében,

o a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,

o az oktatásért felelős miniszternél.

- Felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot.

- Szabálysértési eljárást folytat le felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy annak kiszabása nélkül.

- A semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.

 

Az Oktatási Hivatal által lefolytatott hatósági ellenőrzés egyéni panaszbejelentés alapján is indítható, amennyiben

- az egyéni panaszbejelentés tárgya az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik,

- illetve a közoktatási intézmény feltehető jogszabálysértése több személyt érint.

Egyéni panaszbejelentést bárki tehet, aki tudomást szerzett valamely közoktatási intézmény jogszabálysértéséről.

Névtelen panaszbejelentés esetében az Oktatási Hivatal az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mérlegelheti, hogy lefolytatja-e a vizsgálatot. A mérlegelés során a Hivatal azt veszi figyelembe, hogy a bejelentésben megjelölt jogsértés valóban jogsértésnek minősül-e, illetve amennyiben jogsértésnek tekinthető, mennyire sérti a közoktatási intézmény, pontosabban a gyermekek/tanulók jogait.

 

- levélben (1363 Budapest, Pf. 19.),

- személyes panaszbejelentéssel az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálatán,

- e-mailben (oh@oh.gov.hu).

 

A szülőt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. § (6) bekezdése alapján megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga.

A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő – a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint – eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az Oktatási Hivatalnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozható meg a jogaiban sértett, illetve veszélyeztetett személyek köre.

 

 

.