Eseménynaptár
Belépés
Mentességek
2011. január 05.
1. Fiaim diszlexiások. Lehetőségük van, hogy az írásbeli érettségi vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyenek? A szóbeli vizsgán megszerzett pontok megegyeznek-e az írásbelin megszerezhetőkkel? Vagyis a szóbeli érettségi vizsgán kapott % átszámításánál nem kerülnek-e hátrányba a felvételinél.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a "saját" középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
A dyslexiás tanulók általában az írásbeli vizsgák során élnek ezzel a lehetőséggel. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése határozza meg, hogy az írásbeli érettségi vizsgán a vizsgát szervező intézmény igazgatója milyen "mentességeket" engedélyezhet. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó:
- az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehessen (ez azt jelenti, hogy a vizsgázó az írásbeli vizsgát a szóbeli vizsgával "váltja ki", vagyis az érettségi vizsga során két szóbeli vizsgát tesz),
- egy adott vizsgatárgyból mentesüljön egy vagy több rész értékelése alól (például idegen nyelv esetében az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és az íráskészség vizsgarészek értékelése alól mentesíti),
- az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket (számítógép, írógép) használja,
- az írásbeli vizsgára meghatározott időnél legfeljebb 60 perccel hosszabb ideig dolgozzon a feladatokon.
A mentességet a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján (az emelt szintű érettségi esetében is) a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti. A kérelmet az érettségi vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell leadni.
A vizsgaszabályzat 41. § (1) bekezdése szabályozza annak a teljesítménynek a minősítését, amikor a tanuló írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz. Ilyen esetben két tételt kell a tanulónak húzni, és mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, ez adja a százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.
2. Azt szeretném kérdezni, hogy ha az érettségi előtt a diák megszerzi az ECDL bizonyítványt, akkor kaphat-e mentességet az általa értelemszerűen választott informatika érettségi alól?
Az ECDL bizonyítvány nem váltja ki az informatika érettségi vizsgát.
Az érettségi fejlesztése során az informatika esetében figyelembe vették azt, hogy maga az iskolai felkészítés adja meg a munkaerőpiacon sokra értékelt tudáselemeket. Ennek megfelelően informatikából az érettségi vizsga megfelelő szintű teljesítése átváltható ECDL bizonyítványra. Ennek feltétele mindkét szinten a jeles osztályzat.
3. 2001-ben érettségiztem német két tanítási nyelvű gimnáziumban, így felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgát szereztem. Emellett angol középfokú "C" típusú nyelvvizsgát is letettem. Azóta már lediplomáztam, de most másik egyetemre jelentkezem. Kérdésem a következő: az angol nyelvvizsgámat lehet-e az emelt szintű érettségivel egyenértékűvé tenni, azaz megfeleltetni.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján nincs lehetőség a nyelvvizsga-bizonyítványt "beváltani" érettségi vizsgára. (Erre utoljára a 2005. október-novemberi vizsgaidőszakban volt lehetőség.)
4. Egy korábbi hallgatóm levelező tagozaton 2002. augusztus végén fejezte be tanulmányait. A tanuló az érettségi vizsga során magyar nyelv és irodalomból elégtelen osztályzatot kapott. A történelem, a matematika és a fizika tantárgyakból eredményesen vizsgázott. Idén szeretne javító érettségire jelentkezni. Kérdése, hogy kell-e idegen nyelvből érettségiznie? Vagy rá is érvényes még a nyelvi érettségi alóli mentesség?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. A vizsgaszabályzat 6. § (4) bekezdése értelmében a következő vizsgatárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott vizsgatárgy.
Ez alapján idegen nyelvből minden vizsgázónak kötelező érettségi vizsgát tennie. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.
5. Hogyan tehet emelt szintű német nyelvű érettségit az a tanuló, aki valamelyik vizsgarészt nem képes teljesíteni (pl. beszédfogyatékos)? Hogy lehet ezt nyelvvizsgára "átváltani"?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a "saját" középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § (5) bekezdés a) és b) pontja alapján, ha a vizsgázó idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és
- teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
- teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
6. Tanítványom hallássérült 2 éves kora óta, hallókészülékkel is keveset hall. Beszélni tud. Angol nyelvből is szeretne érettségizni. Az angol írásbeli vizsga része a magnóhallgatás is, ő viszont szinte semmit sem hall. Hogyan lehet ezt a problémát figyelembe venni, és erről a vizsgarészről felmentést kapni? Milyen jogszabály érvényesül az ő esetében? A teljes angol érettségi alól nem kapott felmentést. Egyúttal érdeklődnék, hogy a többi tantárgy érettségi vizsgáján szükséges-e valamilyen változtatást eszközölni?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 20. § (7) bekezdése alapján a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti azt, hogy a tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése szerint az érettségi vizsga során különböző mentességekkel éljen. A mentességet minden esetben (az emelt szintű érettségi esetében is) a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti.
Ez alapján tanítványának a középiskola igazgatójához kell benyújtani egy kérelmet, és a szakvélemény alapján a középiskola igazgatója dönt a kérelem elfogadásáról és a mentességek mértékéről.
A hallássérült tanuló esetében általában a vizsgaszabályzat 20. § (7) bekezdés c) pontja alapján a vizsgát szervező intézmény igazgatója azt engedélyezi, hogy a vizsgázó a szóbeli vizsgát is írásban tegye le. (Erre vonatkozóan a vizsgaszabályzat 37. § (2) bekezdése az irányadó.) Idegen nyelveknél természetesen figyelembe kell venni, hogy a hallás utáni szövegértés vizsgarész írásban nem váltható ki, így ebben az esetben a vizsgaszabályzat 20. § (7) bekezdés d) pontja alapján a tanuló felmenthető az adott vizsgarész értékelése alól.
.
