Oktatási Hivatal

Sokszor és sok helyen olvasható, a diákok számára többnyire megfoghatatlan és elcsépeltnek ható alapvetés, hogy a hallgatók állnak a bolognai folyamat és felsőoktatási reformok középpontjában.

Joggal merül fel az egyszeri hallgatóban a kérdés, hogy „rendben értem, értem van a rendszer, én állok a középpontban, na de mégis miért jó ez nekem a gyakorlatban?”.

Nézzük, tehát hogyan is valósul meg a mindennapokban az az oktatási reform folyamat, aminek a középpontjában a hallgató áll; mitől érezhetik úgy a hallgatók, hogy ez a folyamatosan változó, fejlődő folyamat értük van, őket szolgálja.

A bolognai folyamat és az Európai Felsőoktatási Térség

A folyamat alapvető célja, hogy létrehozzon egy egész Európára kiterjedő felsőoktatási együttműködést, ami a diákok számára egy olyan piacképes tudás megszerzését teszi lehetővé, amely végső soron biztosítja Európa számára a növekedést, stabilitást és békét (Bolognai Nyilatkozat, 1999) Ezt hívják Európai Felsőoktatási Térségnek.

Ennek az egységes felsőoktatási térségnek a létrejötte érdekében a korábban szerteágazó európai felsőoktatási rendszereket különböző egységes eszközök (pl. háromciklusú képzés, kreditrendszer, oklevélmelléklet, képesítési keretrendszerek) bevezetésével egy olyan a nemzetközi rendszerhez igazodó szerkezetté igyekeznek formálni, ami ösztönzi a sokszínű európai felsőoktatási rendszerek és intézmények átjárhatóságát, kompatibilitását és minőségének növelését, valamint ami nemzetközileg versenyképes és vonzó, és ami ösztönzi a hallgatók mobilitását. A végső cél, hogy olyan diploma és olyan tudás birtokába jusson a hallgató, amellyel bárhol a világon különösebb gond nélkül munkát vállalhat.

Mindezek a célok konkrét, megfogható tevékenységekre lebontva a következő fontos központi elemek köré csoportosulnak:

Mobilitás, azaz Mozgásban az ifjúság

A mobilitás „a bolognai folyamat egyik központi eleme, amely megteremti a fejlődés lehetőségét az egyén számára, fejleszti az egyének és intézmények közötti nemzetközi együttműködést, javítja a felsőoktatás és kutatás minőségét és a felsőoktatás európai dimenziójának egyik lényege”. (Londoni Nyilatkozat, 2007). Az Európai Felsőoktatási Térség megteremtésének egyik legfőbb indoka valójában a mobilitás ösztönzése, ugyanis a tanulási célú mobilitás növekedésével, külföldi tapasztaltok szerzése, új készségek elsajátítása, új kihívások megélése eredményeképp növekszik a fiatalok foglalkoztathatósága, könnyebben jutnak majd be a munkaerőpiacra hozzájárulva Európa versenyképességének javulásához.

Tehát, a mobilitás ösztönzése és a mobilitást akadályozó vagy nehezítő körülmények áthidalása nem csak a tanulási mobilitásban részt vevő hallgatók személyes fejlődése és jövőbeni karrierkilátásai szempontjából fontos feladat, hanem tulajdonképpen össztársadalmi érdek, a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés egy fontos eleme. Bár a mobil hallgatót ennél nyilván valamivel önösebb érdekek és a személyes boldogulás reménye mozgatja, amikor külföldi tapasztalatszerzésre adja a fejét, de a sok személyes motivációtól vezérelt mobil hallgató végső soron a fenti elvont és nagy ívű elgondolást szolgálja.

Nézzük tehát milyen mobilitási akciók, illetve ösztöndíjak támogatásával tanulhatnak külföldön a hallgatók:

• Egész életen át tartó tanulás program: Erasmus
  

A program egyik célja, hogy minél több európai hallgató vegyen részt mobilitásban, minél jobb minőségben. Magyarország 1997 óta vesz részt a programban, az eltelt időszakban több mint 35 000 magyar hallgató vett részt külföldi részképzésen vagy szakmai gyakorlaton az akció támogatásával.

• Egész életen át tartó tanulás program: Comenius
  

A közoktatás szereplőit támogató program támogatásával tanárok és diákok egyaránt részt vehetnek külföldi mobilitási programokban, a tanár szakos hallgatók pedig Comenius asszisztensi ösztöndíjat kaphatnak egy éves külföldi tanítási gyakorlatukhoz.

• Egész életen át tartó tanulás program: Leonardo da Vinci
  

A Leonardo da Vinci a felsőoktatáson kívüli szakképzés együttműködési programja, amely többek között mobilitási akciók támogatásával járul hozzá a szakképzés minőségének fejlesztéséhez, a szakképzési innovációk megosztásához, a szakképzés vonzóvá tételéhez.

• Az Erasmus Mundus program célja, hogy támogassa az európai felsőoktatási intézményeket abban, hogy magas színvonalú képzést nyújtsanak a világ legkiválóbb hallgatói részére. Természetesen a képzések fontos elme a külföldi (rész)képzésben való részvétel, azaz a tanulási célú mobilitás.
  

• CEEPUS – Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram
  

A CEEPUS program a közép-európai régió országainak felsőoktatási intézményei számára kínál együttműködési lehetőséget, az oktatói és hallgatói mobilitás támogatásán keresztül.

A bolognai folyamat további, a mobilitáshoz szorosan kapcsolódó, azt elősegítő, ösztönző elemei

A bolognai folyamat következő fontos központi elemei is mind kapcsolódnak a mobilitáshoz, és annak megkönnyítését, ösztönzését szolgálják.

• Háromciklusú képzés: a felsőoktatás olyan egymásra épülő képzési szakaszokból áll, amelyek könnyen átláthatók, összehasonlíthatók, átjárhatók. Így könnyebbé válik a külföldön való tanulás és munkavállalás.
  

Ezt a célt, így végső soron az átjárhatóságot és összehasonlíthatóságot elősegítő eszköz a kreditrendszer, a képesítési keretrendszerek, valamint az oklevélmelléklet is.

• Kreditrendszer: a hallgatói mobilitás sikerességének fontos feltétele egy egységes elismerési rendszer, azaz egy olyan rendszer, ami lehetővé teszi egyrészt a máshol végzett tanulmányok elismerését (kreditátvitel, kreditelismerés), így az intézmények és országok közötti mobilitást is, másrészt az egyéni tanulási tempó meghatározását (nincs kötelező tanrend, a hallgató maga állítja össze az órarendjét és maga választja meg, milyen kurzusokat hallgat az adott szemeszterben).
  
• Oklevélmelléklet: az egységes oklevélmelléklet a diplomához mellékelt dokumentum, amely a tanulmányok tartalmáról, illetve a kiállító ország oktatási és képesítési rendszeréről ad információkat, hozzájárulva ezzel a végzettségek nemzetközi elismeréséhez. Megkönnyíti tehát, hogy mobil hallgatók mobil munkavállalókká váljanak.
  
• Képesítési keretrendszerek: egy ország oktatási rendszerének, valamint a megszerezhető végzettségek egymáshoz kapcsolódásának leírása. Tartalmazza, hogy az adott végzettség/képesítés birtokában a hallgató mit tud, mire képes, és milyen erre épülő további képesítéseket szerezhet meg (tehát alapfokozatú oklevél birtokában a hallgató mesterfokozatért tanulhat tovább). Az átjárhatóságot és a mobilitás biztosítja, hogy a nemzeti képesítési keretrendszereknek meg kell határozniuk azt, hogy az adott végzettség az átfogó európai képesítési keretrendszerben minek felel meg.
  

Felhasznált irodalom és további információ:

• Útmutató a bolognai folyamathoz a hallgatói önkormányzatok képviselői részére:
  www.tka.hu >> Könyvtár >> Bologna-folyamat >> Útmutató a bolognai folyamathoz vagy http://www.tpf.hu/pages/books/index.php?page_id=35&books_id=239
  
• A bolognai folyamat: http://www.bolognafolyamat.hu
  

Tempus Közalapítvány